Amiről most írok, arra egyáltalán nem vagyok büszke. Sőt, valójában megvetem magamat érte.
A mai napon ismét megtörtént az, amit a párommal a kapcsolatom végén éreztem: hogy papucsot csináltam belőle.
Nagy vonalakban annyi történt, hogy egy kis hisztivel rávettem, hogy hozzon nekem kaját a mekiből, holott már semmi közünk sincs egymáshoz. Sőt, először arról volt szó, hogy én viszem hozzá a fiúnkat, de elértem, hogy eltaxizzon érte, majd hozzá haza, majd tegyen ismét taxival egy kört hozzám a mekis kajával, majd végleg haza. Igen, ilyen gaz vagyok.
Persze lehetne mondani, hogy aki ilyen hülye, az megérdemli…
De itt többről van szó, mert ez az egész, hogy ilyenné vált, az én hibám egyedül. Elvettem a férfiasságát. Kiheréltem. Én irányítottam. Én hordtam a nadrágot. És most már nem kell nekem. Most, hogy olyanná vált, amilyenné tettem, már nem kell.
Aljas vagyok. Nem is mentegetem magamat. Papucsot csináltam belőle.
Hogy őszinte legyek, az elmúlt napokban megfordult a fejemben, hogy most, hogy ismét mintha közeledne felém, talán adni kéne még egy esélyt neki, magunknak. De ahogy ma rádöbbentem, hogy még mindig irányítom, még mindig annyira könnyen meg tudom vezetni, rájöttem, hogy semmi értelme nem lenne. Csak megnyomorítanánk egymást és a gyerekünk is egy torz családképpel nőne fel.
Még amikor Hollandiában éltem, szintén ott dolgozott az egyik barátnőm. Volt egy srác, akiről először azt mondta, hogy bemutatná nekem, majd csak nem történt meg a dolog. Egy idő után megkérdeztem, hogy miért nem mutatta be végül. Valami olyasmi választ adott, hogy azért, mert én olyan csúnyán elbánok a férfiakkal
. Kegyetlen vagyok velük.
Bántott a dolog, mert nem éreztem igaznak.
Pedig talán tényleg így van. Voltak fiúk, férfiak az életemben, akik megszerettek és nem sokkal rá, hogy megszerettettem magamat velük, kidobtam őket. Lepattintottam őket, mert rájöttem, ők ennyit tudnak adni és ez nekem kevés. Ha ez bűn, akkor tényleg kegyetlen vagyok.
Ugyanakkor voltak fiúk, férfiak, akiket dobtam és mégis… a mai napig jó barátságot ápolunk. Szóval, mi vagyok? Barát vagy kegyetlen gaz némber?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: